A NAP TELEPÜLÉSE: KÁPTALANTÓTI

Káptalantóti község Veszprém megyében, a Tapolcai járásban. A település eredetileg Szent István király korától az 1950-es megyerendezésig Zala vármegyéhez tartozott.

Fekvése

Káptalantóti a Balaton-felvidéken, Tapolcától 6 kilométerre helyezkedik el. A kis falut a Tapolcai-medence szélén a Szent György-hegy, a Csobánc, a Gulács és a Tóti-hegy bazalt tanúhegyek ölelik át. Központján a Badacsonytomaj felől induló 7344-es út és a Nemesgulács északi határáig vezető 73 144-es út halad keresztül, külterületén a falutól északra elhalad a 7313-as út is.

Története

Látkép Káptalantóti fölül

Nevéből a Káptalan előtag azzal kapcsolatos, hogy a faluban egykor a győri káptalannak voltak birtokai. A Tóti név eredete valószínűleg nem a szlovák nemzetnévből származik, hanem a délszláv (szlovén-horvát) népcsoporthoz tartozó tót népnévből képződött. A két részből, Felső (később: Káptalan) -tótiból és Alsó (később: Nemes) -tótiból álló falu 1848-ban egyesült, azaz Nemestóti beolvadt Káptalantótiba.

1256-ban még Tothy néven említették egy okiratban. Templomának első említése 1272-ből való, de a középkori épület elpusztult, és nem is épült fel újra.

A 13. században épült román stílusú templomának romjai ma is láthatóak (Sabar-hegyi templomrom).

A falu lakossága a szőlőművelésből élt. A gazdák a Bodóki-hegyen állították fel a bor védőszentje, Szent Orbán szobrát.

Káptalantótit többször felégette a török, lakói a harcok és az adók elől elmenekültek, majd később visszatértek és a község újratelepült.

A ma is álló római katolikus temploma 1765-1773 között épült barokk stílusban, oltárképe 1828-ban készült, amelyen Szent Márton püspököt láthatjuk.

Népesség

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93,2%-a magyarnak, 0,4% németnek mondta magát (6,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt az végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 75,6%, református 2,4%, evangélikus 1,3%, felekezeten kívüli 7% (13,7% nem nyilatkozott).

Híres személyek

• Itt született 1799-ben Csutor János kanonok.
• Itt született 1899-ben Endresz Alice festőművész.

Nevezetességei

• Sabar-hegyi templomrom

• A településen áthalad az Országos Kéktúra.
• A Főtéren található Enéh, a magyar ősanya szobra, aki Hunor és Magor anyja volt. Németh Dezső költő faragta egy 200 éves körtefarönkből, közel 3 méter magas.
• Az Önkormányzat épületében 2011-ben nyílt meg a TÓTI GALÉRIA állandó kiállítása.
• Liliomkerti piac

Teljes népesség	472 fő (2015. jan. 1.)[
Népsűrűség	40,07 fő/km²

A korábbi – eddig közzétett – településeket ide kattintva tekinthetik meg.

Forrás: wikipedia fotó: wikipédia, és youtube