A NAP TELEPÜLÉSE: ZALASZÁNTÓ

Fekvése

Zalaszántó a Keszthelyi-fennsík közepén, a Tátika-csoportban, a Keszthely és Sümeg között húzódó 7327-es út mellett fekszik.

A településről további utak futnak Rezi és Várvölgy felé (7342-es), valamint Vindornyalakon át Vindornyaszőlős irányába (73 164-es). A község Keszthelyről és Sümegről kiválóan megközelíthető autóbusszal, de Sopronnal, Győrrel, Kaposvárral és Péccsel is közvetlen összeköttetésben áll.

Története

Tátika-vár

A zalaszántói sztúpa

Zalaszántó Árpád-kori település. A templom és a falu egyaránt ismert a 13. század eleje óta, mivel 1236-ban már írott okmányokban is szerepel. Szántó falut ekkor vásárolta meg a Kaplony nemzetségből való Zlaudus mester a fehérvári káptalan lektor-kanonokja a nemzetségből származó rokonától Andornak fia Jánostól. Az 1236-os oklevélben említik először az itt levő Szent Kozma és Damján tiszteletére emelt kápolnát (ennek eredetére és fennállására ma csak feltételezések vannak). A Vindornya patak melléki Ecsér település birtokosaikkal folyó birtokvitára utal az 1255-ös per. Közben azonban – a tatárjárás miatt kialakult zűrzavart kihasználva – a keleti szomszéd, Tátika fegyvereseivel elfoglalta és kifosztotta Szántót. A IV. Béla ítéletével kárpótolt Zlaudus ekkor saját birtokai mellett megkapta Tátikát összes birtokaival, mint Vátka, Pabar, Barnag, de birtokbavételükre csak Tátika halála után került sor. 1257-ben a király előtt tett beleegyezésük szerint a Zlaudus birtokokat haláluk után a veszprémi egyházmegye örökölte. Zlaudus halálát követő újabb birtokvitát ismét a király előtt rendezték, s az új birtokos, a Balog nemzetségű II. Pál püspök már nemcsak Tátika várát és birtokait jelenti, a birtok tovább növekedett, Nyirád, Deáki, Szőc, valamint a mai Zalaegerszeg elődjét jelentő középkori Egerszeg területének egy részével is. Szántó története ettől kezdődően Tátika várának történetével vált azonossá.[

A törökök először 1555-ben támadták meg a települést. 1564-től pedig már a töröknek adózott, és több támadásnak esett áldozatul. Így a fejlődése hosszú időre megtorpant.

Az 1720-as években kezdett újabb lendületet venni Zalaszántó népesedése. Azonban mezővárosi jogait többet nem tudta érvényesíteni. Lakosai ugyanúgy adóztak, és robotot végeztek mint a környező falvak lakói. Az 1740-es években Festetics Kristóf a keszthelyi Festetics birtokhoz csatolta a települést. A 18. század végén a lakosság nagy része a mezőgazdaságból élt. Mindössze pár céhbe tömörült takács élt a településen mint iparos, ám az ő feladatukat is nagyban megnehezítette a keszthelyi konkurencia.

A 20. század elején Zala vármegye Keszthelyi járásához tartozott. 1910-ben 2370 lakosából 2266 magyar volt. Ebből 2326 római katolikus, 41 izraelita volt.

Zalaszántót 1942-től rendszeres autóbusz járatok kötik össze Keszthellyel. A villanyt 1950-ben vezették be a településre. A korai infrastrukturális fejlesztések ellenére a második világháború után a községet nagyban sújtotta az elvándorlás, amely a rosszul szervezett termelő szövetkezetének is köszönhető.

Az 1990-es években a település korábbi tisztán agrár profiljával szakítva a turizmusban talált fejlődési lehetőséget, és vetett véget a negatív népesedési változásoknak.

Zalaszántó részletesebb helytörténet kutatásainak eredménye.

Zalaszántó egyetlen iskolája a Gersei Pethő Általános Iskola. Zalaszántó mellett a Lapos-tó nevű patak csörgedezik.

Népesség

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 89,3%, cigány 5,88%, német 3,65%. A lakosok 70,4%-a római katolikusnak, 1,54% reformátusnak, 0,62% evangélikusnak, 8,7% felekezeten kívülinek vallotta magát (16,9% nem nyilatkozott).[

Neves személyek

  • Itt született 1860-ban Csák Árpád régész, muzeológus, szerkesztő.

Nevezetességei

  • Római katolikus plébániatemplom – műemlék, melyet már 1236-ban említettek az oklevelekben. A község egyutcás, ennek térré szélesedő középső részén, kis magaslaton áll, vaskos, egytornyú, egyhajós épület. Kialakításában és megjelenésében különböző korok stílusjegyeit viseli. Alaprajzi kialakítása: egyhajós, aminek nyugati végén valamivel keskenyebb toronnyal, a keletin pedig a hajó szélességével egyező széles, sokszögzáródású szentélyt kapott, támpillérekkel merevítve Keskeny résablakai a keleti oldalon három romanizálók, nyugati oldalán részben mérműves, gótikus kialakításúak. részben négyzetes barokk ablaknyílásokként kialakítottak. Kapuja gótikus, kőkeretes, szentélye is gótikus ívű, a sekrestye- ajtó faragott kőből készült keretezése reneszánsz stílusú. A templom belső tere a toronyaljból csúcsíves bejárattal nyílik. A hajó ajtaja után barokk kórusalj következik (Koppány T.) A hajó fiókos dongaboltozattal fedett. A szentélyt leválasztó diadalív (arcus triumphalis) alsó része még középkori, az áthidaló íve azonban a barokk kori újjáépítésből származó. A szentélyt eredetileg gótikus hálóboltozat fedhette, erre utalnak a faltörésekben levő csavartvonalú háromnegyedoszlopok. A szentély egységesen gótikus hatású, az alatta levő kriptát a padozatban elhelyezett kőlap jelzi.

A szőlőhegyi Szt. Donát kápolna

  • Kápolna
  • Béke-sztúpa
  • Tátika-vár – 13. századi várrom
  • „Bazaltutca” (természetes bazaltfal)
  • A településen áthalad az Országos Kéktúra.
Teljes népesség949 fő (2015. jan. 1.)[
Népsűrűség24,46 fő/km²

A korábbi – eddig közzétett – településeket ide kattintva tekinthetik meg.

Forrás: wikipedia fotó: wikipédia, és youtube

Facebook Comments
Close
%d blogger ezt szereti: