A NAP TELEPÜLÉSE: AJKA

Fekvése

A város a Bakonyt északi és déli részre osztó törésvonal mentén, a Dunántúli-középhegységben – egy nyugat felé nyitott félmedencében, a Balatontól 40 km-re – terül el. Északon Magyarpolány, délen Öcs és Halimba, nyugaton Kolontár és Devecser, míg keleten Kislőd és Úrkút a szomszédos települések. Több kis patak folyik át a városon: a Torna- és a Csinger-patak a belterületen, míg a Széles-víz, Csigere- és Polányi-patak a település határain. A városban mesterségesen létrehozott Csónakázó-tó található.

Története

A település környékén kőkorszaki leleteket is találtak, ami a kőkorszaki ember jelenlétét bizonyítja. i. e. 1000 körül kelták telepedtek le ezen a vidéken, elfoglalva az illírek földvárait. Ilyen földvárat fedezett fel Rómer Flóris, a Bakony jelentős kutatója, Töröktetőn, melyet Cservárnak neveztek el. A keltákat később rómaiak váltottak fel. A második századból előkerült egy olyan sírkő, melyet Publius Sextus Acurius Dexter és felesége Julia Prisca még életükben állíttattak maguknak. Még a rómaiak éltek itt, amikor megjelentek a hunok ezen a vidéken. Őket a keleti gótok, longobárdok, majd a 6. században az avarok követték. Később frankok és szlávok telepedtek le, velük találkoztak a honfoglaló magyarok. A 10. évszázadban Árpád fejedelem vezetésével elfoglalták a Dunántúlt, és megtelepedtek.

Középkor

A falvakat, melyek későbbi összeolvadásából megalakult Ajka városa, mind a 11–13. század körül alapították. Ajka, Berénd, Bódé és Padrag személyek után kapták nevüket, míg Csékút, Gyepes, Rendek és Tósok földrajzi eredetű elnevezések. Ajka egy korábbi földbirtokos nemzetségről kapta a nevét, melyet a német Heiko névből származtatnak. Heiko egy német vitéz volt, aki Gizellával jött Magyarországra. A helység első írásos említése (Eyka) 1214-ből származik, de maga a település jóval korábbi. 1278-ban Ayka néven említik a települést, ekkor már templommal rendelkezett.

Bányászat és iparosodás

Az elkövetkezendő évszázadokban Ajka lassan fejlődött. Az igazi fejlődést a 19. század hozta meg. 1836-ban felfedezték a közeli Csingervölgyben a szénkészleteket. A készletekre egy pásztor talált rá, aki tüzet rakott a területen, ami aztán nem akart kialudni. A kutatásokat Puzdor Gyula, a terület birtokosa kezdte meg. A kitermelés 1869-ben kezdődött meg. Neumann Bernát a szénre és a vasútra alapozva üveggyárat alapított 1878-ban.

1937-ben Bródy Imre szabadalma alapján Ajka-Csingervölgyben épült fel a világ első kriptongyára, melynek épülete a mai napig látható. 1933–34-ben épült a katolikus templom a város szívében. Később nagy mennyiségű bauxitot találtak, melynek nyomán timföldgyár és alumíniumkohó épült. Ezek kiszolgálására hozták létre az erőművet 1941–42-ben.

1950-ben hozzá csatolták Bódét (németül Wuding), majd 1959. november 1-jén Ajkát várossá nyilvánították és hozzá csatolták Tósokberénd (németül Duschigwehrend) községet is, beleértve az ezzel 1950-ben egyesített Tósokot is. Népessége 1960. január 1-jén már 15 ezer fő körül volt. Ekkor több üzem épült a városban, egyértelművé vált, hogy a település iparvárossá válik. 1972-ben már 32 üzem működött itt, a 70-es években kezdődött meg a belváros kialakítása is. Megépült a művelődési ház, a Zenit és a Horizont Áruházak, a Városháza és a Hotel Ajka, melyek a mai napig ékesítik a belvárost. 1971-ben Ajka járási székhely lett, ide költözött Devecserről a járási hivatalon kívül a bíróság és az ügyészség is. A rendőrség új székházát 1981-ben építették.[m 1] 1977-ben Ajkarendeket (németül: Eickaureindel) és Bakonygyepest (németül: Jepsching[), majd 1984-ben a Csékút és Padrag egyesítésével 1961-ben létrejött Padragkutat is a városhoz csatolták. 1987-ben Ajka “emberarcú várost teremtő három évtizedes tevékenységért” elnyerte a Hild-érmet.

A rendszerváltás után

A rendszerváltás azonban megroppantotta a város iparát. A új önkormányzatok az üzemek létesítését és szerkezetváltását segítik elő. A 90-es években létrehozták az Új Atlantisz Térségi Szövetséget, melynek célja Ajka és környékének újjáélesztése és a fejlődés beindítása. Ennek megfelelően a város ipari parkjában rendre jelennek meg az új befektetők. 2005-ben megkezdődött az Agóra-terv megvalósítása, mely a városközpont felújítását és átépítését irányozta elő. A város ettől kezdve már észrevehetően fejlődik, szerveződik.

2010-ben súlyos ipari katasztrófa, az ún. Ajkai vörösiszap-katasztrófa sújtotta a várost és térségét.

A 2008-as pénzügyi válság a várost sem kímélte, viszont hamar kilábalt belőle és volt olyan év, mikor az ország GDP-jének 1%-át is elérte. A 2010-es évek végére a város már komoly munkaerőhiánnyal küzdött.

A 21. században több nagy és látvány beruházás is valósult meg, többek között a városi uszoda felújítása, jégcsarnok építés, amit más nagyobb városok is megirigyelhetnek.

Népesség

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás idején a lakosok 86%-a magyarnak, 0,9% cigánynak, 2,9% németnek, 0,3% románnak mondta magát (13,8% nem nyilatkozott). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 52,2%, református 4,6%, evangélikus 3,3%, felekezeten kívüli 11,7% (27,2% nem nyilatkozott).[

Közlekedés

A várost könnyű megközelíteni, hiszen északon a 8-as főút határolja, és átszeli a 20-as számú Székesfehérvár–Szombathely-vasútvonal is. A település emellett a térség autóbusz-közlekedésének a csomópontja, közel 200 járatpárral.

A várost és a közigazgatásilag hozzá csatolt településeket több alsóbbrendű útvonal is érinti. Ilyenek:

  • a 7306-os út, amely a városközpontot köti össze Ajkarendekkel és azon keresztül a 8-as főúttal;
  • a 7308-as út, amely szintén a 8-asból ágazik ki és a városon keresztül a Bakony délebbi települései, Úrkút és Nagyvázsony felé halad;
  • a 7309-es út Öcs és Pula irányába,
  • a 7315-ös út Halimba, Szőc és Nyirád irányába (majd onnan tovább más számozással Sümegig),
  • a 7339-es út Kolontár és Devecser felé,
  • illetve a 8401-es út, amely északi irányban ágazik ki a 8-asból Bakonygyepesnél.

Néhány másik útvonal öt számjeggyel számozódik országos közútként, ilyen például a Csékút irányából Kolontár felé vezető 73 129-es vagy a Bakonygyepest és Ajkarendeket összekötő 73 131-es út.

Nevezetességek, látnivalók

Szent Borbála emlékmű Padragkúton a volt bányabejáratnál

  • Tósokberéndi római katolikus templom, melyben Vinzenz Fischer oltárképe látható, ahogy Szent István Máriának ajánlja a koronát.
  • Evangélikus templom a Templomdombon, épült 1786-89-ben.
  • Városliget, itt található a mesterségesen létrehozott Csónakázótó, melynek központi szigetén áll Fekete István bronz mellszobra, mely Borsos Miklós alkotása, emellett helyet kaptak az író állatregényeinek főhősei, Samu Katalin szobrai: Kele, Csí, Hú és Bogáncs, továbbá Bob, az agár, Cini, az egér, Vuk, a róka.
  • A Templomdombon található a Városi Múzeum és Fotógaléria, melyben állandó helytörténeti kiállítás, Borsos Miklós-emlékkiállítás, Fekete István-gyűjtemény és Molnár Gábor-emlékszoba kapott helyet. Ez a három gyűjtemény Gáspár János tevékenységének eredménye. A Fekete-gyűjteményt Gergő Zsuzsanna és Giay Frigyes közreműködésével hozta létre. A helytörténeti kiállítás megalkotása Giay Frigyes fáradhatatlan munkásságának eredménye. Itt tevékenykedik az 1987-ben alakult Fekete István Irodalmi Társaság (országos hatókörű), amelynek megalapítója Gáspár János. Továbbá itt működik a 2006-ban alapított Molnár Gábor Társaság, amelynek alapítója dr Tatai Zoltán nyugalmazott egyetemi docens.
  • Ajka Kristály (üveggyár)
  • Bányászati Múzeum, Őslény- és kőzettár; Parkerdő
  • Az egykori Nirnsee-kastély (vagy Nirnsee-kúria), mely régi fényképeken még látható, és amelyet 1981-ben bontottak le. Helyén egy tízemeletes ház és egy postaépület áll.[

A városban látható képzőművészeti alkotások

  • Bányász emlékmű, Szt. Borbála szoborral Padragkúton
  • Borsos Miklós: Flóra – a városközpontban
  • Borsos Miklós: A világegyetem – a városközpontban
  • Borsos Miklós: Fekete István portré
  • Illés Gyula: Az éj királynője
  • Konyorcsik János: A villám
  • Konyorcsik János: Emlékmű
  • Marton László: Bányászok
  • Marton László: Üvegfúvók
  • Marton László: Vízköpő (Négy évszak)
  • Ráthonyi József: A városépítő
  • Rieger Tibor: Vízköpő
  • Szentirmay Zoltán: A Bakony állatvilága
  • Szent Borbála-szobor a városközpontban
  • Tóth Júlia: A kígyóölő
  • Tóth Vali: Az olvasó nő

Sportélete

A városban két futballcsapat található. Az egyik a nemzeti bajnokság másodosztályban szerepel Fc Ajka néven. A klubnál a 2010-es évekre fontos változások jöttek létre. Többek között műfüves edző komplexum jött létre és utánpótlás műhely is. A másik a csapat az Ajka Kristály Se “Üveggyári csapat” a város túlvégén helyezkedik el Tósokberénden. A csapat a megyei első osztályának tagja.

A városban a következő sportágak vannak:

  • Futball (Fc Ajka, Ajka Kristály Se)
  • Kézilabda (Le belier KK Ajka)
  • Úszás (Rája “94)
  • Vízilabda (Cápa vízilabdaklub Ajka)
  • Teke (Ajka Kristály Se)
  • Jégkorong (Ajkai Óriások)
  • Sakk (Bányász Sportkör Ajka)
  • Atlétika (Dobó Se, Tova Futók Se, Bakonyi Tájfutó Klub)
  • Asztaltenisz (Ajkai Asztaltenisz Se)
  • Küzdősportok (Box, AIKIDO, Judo, Karate)
  • Floorball ( Ajkai Fekete Ló)
  • Kosárlabda
Népesség
Teljes népesség27 995 fő (2018. jan. 1.)[
Népsűrűség297,57 fő/km²

A korábbi – eddig közzétett – településeket ide kattintva tekinthetik meg.

Forrás: wikipedia fotó: wikipédia, és youtube

Facebook Comments
Close
%d blogger ezt szereti: