A NAP TELEPÜLÉSE: Sümegprága

Fekvése

Sümegprága Veszprém megyében található, Sümegtől 5 km-re, a Bakony lábánál, Sümeg és Keszthely között a Marcal patak völgyében fekszik. Délről lombos erdő, szőlő és gyümölcsös öleli körül, panorámája az Alpok havasait is láttatja.

Éghajlata erősen befolyásolt a Kisalföld felől érkező óceáni légtömegek és a Balaton mikroklímájának melegítő hatása által.

Története

Első lakói cseh és morva szénégetők voltak, akiket a veszprémi püspök telepített le, valószínűleg a tatárjárást követő időkben. A község múltjára vonatkozó okmányok, régi iratok és plébániai anyakönyvek az 1748. évi nagy tűzvészben megsemmisültek, így csak néhány szegényes levéltári adat maradt az utókorra.

Az első hiteles oklevél 1436-ban említi meg, Praga néven. Ekkor a Sümegi várhoz tartozott. A veszprémi püspök birtokolta évszázadokon keresztül. A török hódoltság idején – 1563-1566 – a sümegi náhie Braga nevű falujának 11 háza 50 akcse adóval Hüsszein Diváne tímárja (hűbére) volt. Sümeghez tartozott 1632-ben is. Később a törökök elpusztították, és csak a XVIII. század elején népesült be ismét. Prága néven egészen 1902-ig szerepelt. Ekkor kapta a Sümeg előnevet, megkülönböztetésül más hasonló nevű helységektől. Sümegprágának 1939-ben 913 katasztrális hold területe és 718 lakosa volt. Lakóházaink száma 143. Római katolikus népiskola és továbbképzés működött a faluban. Lakossága tiszta magyar és római katolikus vallású volt. A község templomát Acsády Ádám veszprémi püspök építette 1740-ben. A község az 1950-es megyerendezésig Zala vármegye közigazgatási területe, Sümeg járási székhellyel. Püspökségi erdő vette körül a falut, mielőtt azokat a II. világháborút követően a kommunista államhatalom elkobozta volna. A lakosság jó része részes arató volt a püspöki uradalomban; sokan vállaltak napszámot vagy sommásmunkát helyben és távoli vidékeken egyaránt. Néhányan a sümegi bazaltbányában dolgoztak.

1970-ben 839 lelkes községként tartották számon a tapolcai járásban. A sümegi járáshoz 1966. április 1-jéig tartozott. A tanácsválasztásokig Bazsi közigazgatási területe volt. 1969. július 1-jétől közös tanácsot alkotott a sümegi községi tanáccsal (1950-től 1969-ig önálló tanácsa volt). Napjainkban Bazsi községgel közös Körjegyzőséget tart fenn. A községnek hét utcája és 222 lakóháza van. Villanyt 1959-ben kapott. Korábban csak földút kötötte össze a külvilággal, ma portalanított bekötőútja van. Új, két tantermes iskolát és pedagóguslakásokat építettek 1968-ban. Később bővítették az iskolát újabb tantermekkel. Ma az épületben óvoda, könyvtári szolgáltatóhely és közösségi tér működik. Vízvezetéket 1966-67-ben kapott a község. A lakosság 360 ezer forinttal és társadalmi munkával járult hozzá a vízműhöz, melynek munkái már 1949-ben megkezdődtek. Az önkormányzat épülete, melynek földszintjén az orvosi rendelő helyezkedik el, 1993-ban épült. Számos kőbányász dolgozott a sümegi bazaltkőbányában, amit 1967-ben villamosítottak, korszerűsítettek, – napjainkban már nem működik.

Sümegprágán 1959 márciusában alakult termelőszövetkezet, Új Tavasz néven. A sümegi Kossuth tsz-szel 1968. január 1-jén egyesült. Elsősorban állattenyésztéssel foglalkoztak. Ma 220 lakóháza és 675 lakója van.

Népessége

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,2%-a magyarnak, 0,8% németnek, 0,2% románnak, 0,2% szerbnek, 0,2% szlováknak mondta magát (9,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 82,1%, református 1,7%, evangélikus 0,2%, görög katolikus 0,2%, izraelita 0,2%, felekezeten kívüli 1,8% (14% nem nyilatkozott).

Teljes népesség 589 fő (2015. jan. 1.) +/-
Népsűrűség 103,45 fő/km²

A korábbi – eddig közzétett – településeket ide kattintva tekinthetik meg.

Forrás: wikipedia fotó: wikipédia, és youtube

Facebook Comments
Close
%d blogger ezt szereti: