A NAP TELEPÜLÉSE: Várvölgy

Fekvése

Várvölgy a Keszthelyi-fennsík keleti szélén, a Tátika-csoportban, a Keszthely–Várvölgy–LesencetomajTapolca mellékút mentén fekszik. További utak kötik össze Zalaszántóval, Bazsival, és Válluson át Balatongyörökkel. Keszthely és Tapolca felől autóbusszal jól megközelíthető.

Címere

Az álló, háromszögű pajzs kék mezejében alul zöld hármashalom díszlik. A középső halmon a falu védőszentjére utaló, liliomban végződő, szárain ezüst és fekete váltakozásával élre csiszolt, úgynevezett Domonkos-kereszt áll. A két szélső halmon egy-egy, álló indás, arany szőlőtő fogja közre a keresztet két-két levéllel és egy-egy szőlőfürttel. A szőlőindák végei a kereszt felett egymásba fonódnak. A címerpajzs alatt hármas tagolású, fecskefarokban végződő, íves aranyszalag lebeg, rajta feketével a nagybetűs VÁRVÖLGY felirat, valamint a település neve előtt és után egy-egy díszpont.

Története

A mai Várvölgy helyén fekvő Zsid települést először említő okirat az almádi monostor alapítólevele (kelt 1121-ben) – a szó állítólag szláv eredetű.[ 1256-ban Civies de Syd, 1280 körül és 1358–1372 között ugyancsak Syd néven írták. 1358–1372-ben a Rezi vár tartozékai közé tartozott.

1444-ben itt adták ki oklevelüket a megye szolgabírái.

A 15. században a mai település helyén két falu: Alsózsid és Felsőzsid állt a gersei Pethők tulajdonában. A törökök komolyabb pusztítást nem végeztek a két településen, de a lakosok száma csökkent, a templom állapota romlott. A 18. században a Festeticsek a birtokukhoz csatolták a területet.

A népesebb Felsőzsidről 1940 óta vezetett kövezett út Tapolca felé. A mai település 1942-ben keletkezett Alsózsid és Felsőzsid egyesítéséből. A község ideiglenes neve ekkor Bakonyzsid volt, s később vette fel a Várvölgy nevet.

1948 óta közlekedik a településre autóbusz. Termelőszövetkezete 1959-ben alakult, ám a mezőgazdaság egyre inkább háttérbe szorult a település életében. Az 1960-as években a falu lakossága nagyban csökkent, és az ott maradók is máshol kerestek munkát. 1966-tól közös tanácsú község székhelye volt (Vállust innen igazgatták), majd 1990-től újból önálló település. Azóta a községben komoly falusi turizmus épült ki.

Népessége

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 96,7%, cigány 1,53%, német 1,53%. A lakosok 70,4%-a római katolikusnak, 1,73% reformátusnak, 5,2% felekezeten kívülinek vallotta magát (21,5% nem nyilatkozott).[

Nevezetességei

A falu térképe

1. Művelődési ház
2. Iskola, óvoda
3. Polgármesteri hivatal
4. Alsózsidi templom
5. Posta
6. Ferenc söröző
7. Vegyesbolt
8. Húsbolt
9. Pékség
10. Szent Domonkos étterem
11. Kápolna
12. Orvosi rendelő
13. Gyógyszertár
14. Sportpálya
15. György panzió, lovarda
  • Alsózsidi templom (gótikus)

A falu műemlék templomát a 14. század elején Károly Róbert király uralkodása idején építették gótikus stílusban, a jelenlegi romantikus formáját 1899-ben kapta. Tornyában van az ország legrégibb harangja, melyet 1524-ben öntöttek.

  • Felsőzsidi temetőkápolna: barokk stílusban épült a 18. században.

Egyéb

  • A falu védőszentje szent Domonkos; neki szentelték az alsózsidi templomot és róla nevezték el az út kanyarulatában álló vendéglőt is. Ennek nyugati homlokzatán Orr Lajos helybéli szobrászművész a leendő szent anyjának álmában látott attribútumokat örökítette meg; az épület falait a szent életére utaló vakolatdíszek ékítik.
  • A településről származott a nemes sidi Sidy család, amelynek a legjelentősebb tagja sidi Sidy Mihály (†1711), az egervári várkastély vicekapitánya, zalai főszolgabíró, zalamegyei külön kiküldött követ a szécsényi országgyűlésen.
Teljes népesség1043 fő (2015. jan. 1.)
Népsűrűség42,01 fő/km²

A korábbi – eddig közzétett – településeket ide kattintva tekinthetik meg.

Forrás: wikipedia fotó: wikipédia, és youtube

Facebook Comments
Close
%d blogger ezt szereti: