A NAP TELEPÜLÉSE: UZSA

Fekvése

Uzsa a Bakony és a Keszthelyi-fennsík között, a Lesence-patak völgyében, a Balatontól 13, Tapolcától 9 km-re fekvő település.

Története

Uzsa Árpád-kori település. Nevét már 1287-ben említette oklevél az Uzsaiak osztozkodásakor, amikor a település Uzsai Csejkátnak (Csajkad) jutott, akiről Csajkaduzsának nevezték el a falut. 1304-ben Szent György tiszteletére emelt templomát említik, majd papját is említette az 1333 évi pápai tizedjegyzék. 1333-ban említették az Uzsa melletti, a Szentlélek tiszteletére emelt pálos monostort is, melynek alapítójául Csejkát Lőrinc volt megnevezve. 1455-ben azonban az itteni pálos monostort már lakatlanként említették, majd a törökök lerombolták. A monostor romjai a közeli erdőben találhatók.

Csankaduzsa neve később még 1451-ben, majd 1516-ban is szerepelt az oklevelekben, de az 1500-as évek közepétől többé ilyen néven nem fordult elő. 1478-ban Felsőuzsa is szerepelt egy oklevélben, amely szerint a települést Mátyás király enyingi Török Ambrusnak adományozta. 1536-tól a település Szentlélekuzsája és Szentlélek Uzsa néven volt említve az itteni pálos monostorról. 1564-ben Csoron János birtoka volt. A 15. század második felétől a település birtokosa a Hosszútóti család lett, mely a falu egyedüli birtokosa volt egészen a 17. század végéig. 1538-ban Uzsa lakossága a pálos barátokkal Kecsethy Márton veszprémi kanonok fosztogató serege elől Tátika várába menekült.

1564-től a török kezén volt. Neve a török adóösszeírásokban több néven is szerepelt. 1572–1573-ra lakossága megfogyatkozott, csupán egyetlen menekült nemes lakott a faluban. Uzsát a 17. század közepéig még lakott helynek írták, kevés népességgel, 1635-re azonban már csak mint puszta helyet említették, többé nem népesült be. Később rétjeit, legelőit a környező falvak lakói használták. 1785-ben a fennmaradt leírások szerint Uzsa pusztájában 3 urasági malom állt a Lesence-patak vizén és 2 erdőőri ház. Nevét az 1792. évi térkép is feltüntette. A 17. század végén a Madocsányiak, majd az Esterházyak birtokába került, akik a pusztát devecseri uradalmukhoz csatolták.

1995-ig Lesenceistvándhoz tartozott.

Népesség

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 72,2%-a magyarnak, 0,3% németnek mondta magát (27,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 39,8%, református 1,5%, evangélikus 0,6%, felekezeten kívüli 13,8% (44,3% nem nyilatkozott).

  • Uzsabánya, bazaltbánya Uzsa község mellett
  • Uzsabánya légi felvételen
  • Uzsa község, bazaltbánya madártávlatból

Nevezetességei

  • Szentlélek-forrás
  • Kőbánya
  • Park
  • középkori pálos kolostor romjai
  • Sarvay-forrás
  • Kecskevár-kilátó[

Rendezvények

  • augusztusi falunap
  • Májusfa állítás
Teljes népesség303 fő (2015. jan. 1.)[
Népsűrűség26,17 fő/km²

A korábbi – eddig közzétett – településeket ide kattintva tekinthetik meg.

Forrás: wikipedia fotó: wikipédia, és youtube

Facebook Comments
Close
%d blogger ezt szereti: