A NAP TELEPÜLÉSE: GYULAKESZI

Fekvése

A község a Balaton-felvidéken, Tapolcától alig 4 kilométerre, a Csobánc hegy nyugati lábánál fekszik, a Devecsert Badacsonytomajjal összekötő 7317. sz. úton.

Története

Az ősrégi településen minden kor nyomai megtalálhatók. Először 1180-ban említi oklevél Kesző néven, 1522-től Gyulakeszi. 1678-tól a herceg Esterházy család volt a település földesura. 1869-ben nagy tragédia érte a községet: egy tűzvészben az egész falu leégett templomostól. A tragédia után csak lassan épült fel újra.

Csobánc vára

A vár építését feltehetően az 1250-es években kezdték el (1255-ben tesznek először említést a korabeli feljegyzések), de az 1270-es években már mint elkészült várról tesz említést egy korabeli oklevél. Építtetői a diszeli nemesek voltak, azonban az 1300-as években már a dél-itáliai eredetű Rátót nembeli Gyulaffy-család tulajdona, egészen a 17. század második feléig.

A hadas idők első szele 1490-ben érte a várat, mikor Mátyás király halála után Habsburg Miksa csapatai élén betört Magyarországra. Csobáncot, mint veszélyeztetett várat, Kinizsi Pál utasítására erődíteni kezdték.

Az 1550-es-’60-as évek Csobánc ura és kapitánya rátóti Gyulaffy László, aki korának ismert végvidéki lovastisztje, győzhetetlen bajvívója, Veszprém vára 1566. évi ostromának hőse volt.

Ezekben az években Csobáncot több alkalommal is ostromolták a törökök, de elfoglalni sohasem tudták.

Az 1600-as évek sem voltak kevésbé mozgalmasak. 1664-ben a vár alatt vonult el a Szentgotthárdnál vesztes csatát vívó török haderő, soraiban Evlija Cselebi történetíró-világutazóval, aki műveiben meg is említi Csobáncot.

Népesség

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,3%-a magyarnak, 1,7% németnek, 2,4% cigánynak mondta magát (16,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt az végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 67,6%, református 2,4%, evangélikus 0,3%, görögkatolikus 0,1%, felekezeten kívüli 5,3% (23,6% nem nyilatkozott).[

Nevezetességei

  • Csobánc vára
  • A felfelé vezető út mellett az elpusztult Csobáncszögi község templomának falai omladoznak. A 13. század elejéről származó román kori épületet a környékbeli nép „Rossz-templomnak” nevezte el.
  • A Szent Márton püspök római katolikus templom eredetijét valószínűleg az Esterházyak építtették a 18. században. 1869-ben leégett, és az Esterházy családújjáépítette.
  • Mögötte található Merencsics Tibor alkotása, Gyulaffy László bronz mellszobra. A „magyar Achilles”, Csobánc várának védője innen őrzi a síkságból kiemelkedő szépséges bazalthegyet, a Csobáncot.
  • Szent Donát kápolna a szőlőhegyen
  • Esterházy-kastély (18. század)
  • Csigó-kastély (18. század)
Teljes népesség695 fő (2015. jan. 1.)[
Népsűrűség71,98 fő/km²

A korábbi – eddig közzétett – településeket ide kattintva tekinthetik meg.

Forrás: wikipedia fotó: wikipédia, és youtube

Facebook Comments
Close
%d blogger ezt szereti: