A javaslat segíteni kíván azokon, akik 2004 és 2010 között felvett devizahitel tartozásuk miatt kilakoltatás elé néznek. Jelenleg 200 ezer ember érintett az ügyben, kiket a kormány magára hagyott.
Pénzügyi intézmény és az adós között 2004. május 1. és 2010. december 31. napja között létrejött deviza alapú (devizában nyilvántartott vagy devizában nyújtott és forintban törlesztett) hitel- vagy kölcsönszerződés, illetőleg pénzügyi lízingszerződés felmondása alapján a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény rendelkezései alkalmazásával indult végrehajtási eljárásokat határozatlan időtartamra fel kell függeszteni. -Írja a javaslat szövege
Pénzügyi intézmény és az adós között 2004. május 1. és 2010. december 31. napja között létrejött deviza alapú (devizában nyilvántartott vagy devizában nyújtott és forintban törlesztett) hitel- vagy kölcsönszerződés, illetőleg pénzügyi lízingszerződés felmondása alapján a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény rendelkezései alkalmazásával indult végrehajtási eljárásokat határozatlan időtartamra fel kell függeszteni.
-Írja a javaslat szövege
A törvényjavaslat a horvát devizapolitikát hozza fel példának, ott ugyanis mostanában semmissé nyilvánította a bíróság ezeket a hiteleket.
A teljes dokumentumot, részletesen itt lehet elolvasni.
Az Európai Unió Bíróságának C-26/13 számon meghozott döntése meghatározta, hogy amennyiben a deviza alapú hitel szerződések és pénzügyi lízing szerződések vonatkozásában a pénzügyi intézmény tájékoztatója az árfolyam kockázatokra nem volt valós, úgy vizsgálható a szerződések tisztességtelensége. A magyar Kúria és a kormányzat ezen szerződésfajtáról szóló döntéseikben nem vették figyelembe az Európai Unió Bíróságának fenti álláspontját. Ezért e hitelezés ügyéből származó problémák megoldásába ezt az elemet semmilyen módon a magyar döntéshozók nem vették bele. A Horvátországban meghozott bírósági ítéletben egyértelműen az volt az indoka a devizahiteles szerződések megsemmisítésének, hogy a pénzügyi intézmények a devizaárfolyamok valós kockázatára nem hívták fel az adósok figyelmét. Miután egyértelmű, hogy az árfolyam emelkedésből eredő többletkövetelésnek, mint ellenszolgáltatásnak, nincs szolgáltatása, nem is követelheti érvényesen azt az adósoktól egyetlen pénzügyi intézmény sem. Az is egyértelmű, és erre utal a Bankszövetség 2006. január 31-én kiadott tanulmánya is, hogy Magyarországon a pénzügyi intézmények nem csak hogy nem hívták fel az adósok figyelmét a valós devizakockázatokra, hanem inkább még rábeszélték őket az árfolyamkockázat bagatellizálásával. Miután a korábbi kormányzati intézkedések a törvényekkel nem eredményezték azt, hogy az ezen ügytípusból származó tényleges hátrányoktól az adósokat megszabadítsák, ezért fontos újragondolni a megoldásokat, amelyhez idő kell. Százezer számra rendeltek el a közjegyzők végrehajtásokat az adósokkal szemben, 200 000 végrehajtás olyan stádiumban van, hogy az adósok otthonaikat elveszíthetik és kilakoltathatják őket. Erre tekintettel idő kell arra, hogy a végleges törvényes megoldás megszülessen. Arra az időre pedig fel kell függeszteni az ilyen jellegű jogviszonyból eredő végrehajtásokat és kilakoltatásokat. Ezt szolgálja ez a törvény.
8300.hu
