Rig Lajos a Parlamentben: Közös javaslat a devizakárosultak érdekében

Rig Lajos, Országgyűlési Képviselő törvényjavaslatot nyújtott be a Parlamentben Varga-Damm Andreával (Jobbik) és Csárdi Antallal (LMP) egyetemben.

A javaslat segíteni kíván azokon, akik 2004 és 2010 között felvett devizahitel tartozásuk miatt kilakoltatás elé néznek. Jelenleg 200 ezer ember érintett az ügyben, kiket a kormány magára hagyott.

Haladéktalanul le kell állítani a deviza károsultak kilakoltatását!

Pénzügyi intézmény és az adós között 2004. május 1. és 2010. december 31. napja között
létrejött deviza alapú (devizában nyilvántartott vagy devizában nyújtott és forintban törlesztett)
hitel- vagy kölcsönszerződés, illetőleg pénzügyi lízingszerződés felmondása alapján a bírósági
végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény rendelkezései alkalmazásával indult végrehajtási
eljárásokat határozatlan időtartamra fel kell függeszteni.

-Írja a javaslat szövege

A törvényjavaslat a horvát devizapolitikát hozza fel példának, ott ugyanis mostanában semmissé nyilvánította a bíróság ezeket a hiteleket.

A teljes dokumentumot, részletesen itt lehet elolvasni.

Indoklás

Az Európai Unió Bíróságának C-26/13 számon meghozott döntése meghatározta, hogy
amennyiben a deviza alapú hitel szerződések és pénzügyi lízing szerződések vonatkozásában a
pénzügyi intézmény tájékoztatója az árfolyam kockázatokra nem volt valós, úgy vizsgálható a
szerződések tisztességtelensége. A magyar Kúria és a kormányzat ezen szerződésfajtáról szóló
döntéseikben nem vették figyelembe az Európai Unió Bíróságának fenti álláspontját. Ezért e
hitelezés ügyéből származó problémák megoldásába ezt az elemet semmilyen módon a magyar
döntéshozók nem vették bele. A Horvátországban meghozott bírósági ítéletben egyértelműen az
volt az indoka a devizahiteles szerződések megsemmisítésének, hogy a pénzügyi intézmények a
devizaárfolyamok valós kockázatára nem hívták fel az adósok figyelmét. Miután egyértelmű,
hogy az árfolyam emelkedésből eredő többletkövetelésnek, mint ellenszolgáltatásnak, nincs
szolgáltatása, nem is követelheti érvényesen azt az adósoktól egyetlen pénzügyi intézmény sem.
Az is egyértelmű, és erre utal a Bankszövetség 2006. január 31-én kiadott tanulmánya is, hogy
Magyarországon a pénzügyi intézmények nem csak hogy nem hívták fel az adósok figyelmét a
valós devizakockázatokra, hanem inkább még rábeszélték őket az árfolyamkockázat
bagatellizálásával. Miután a korábbi kormányzati intézkedések a törvényekkel nem eredményezték azt, hogy az
ezen ügytípusból származó tényleges hátrányoktól az adósokat megszabadítsák, ezért fontos
újragondolni a megoldásokat, amelyhez idő kell. Százezer számra rendeltek el a közjegyzők
végrehajtásokat az adósokkal szemben, 200 000 végrehajtás olyan stádiumban van, hogy az
adósok otthonaikat elveszíthetik és kilakoltathatják őket. Erre tekintettel idő kell arra, hogy a
végleges törvényes megoldás megszülessen. Arra az időre pedig fel kell függeszteni az ilyen
jellegű jogviszonyból eredő végrehajtásokat és kilakoltatásokat. Ezt szolgálja ez a törvény.

 

Facebook Comments
%d blogger ezt szereti: