Ezért ne égessen illegális hulladékot!

A hulladékok szabadban és házi tüzelőberendezésekben való égetésének környezetegészségügyi veszélyeire hívja fel a figyelmet az ÁNTSZ.

Jogszabályi rendelkezések alapján (A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet 4.§-a és a 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet 27. §-a) az illegális hulladékégetés magában foglalja illegális hulladéklerakók felgyújtását, avar és más kerti hulladékok, parlagterületek és mezőgazdasági hulladékok, illetve háztartási tüzelőberendezésben való hulladékok égetését is.

Napjainkban nagyon sokféle műanyagot használunk, mely jelen van a ruháinkban, a használati és berendezési tárgyainkban, építőanyagokban és műanyaggal csomagolunk. Ennek következtében a műanyag zacskók, eldobható műanyag palackok képezik a háztartási hulladék egy részét. A műanyagok lassan bomlanak le a természetben, ha pedig elégetjük őket, szennyezik a levegőt és károsíthatják az egészségünket.A fahulladékok többsége különböző gyanta és lakk maradványok mellett faanyagvédő anyagokat – biocidokat – is tartalmazhat, így égésük során szintén jelentős káros anyag kibocsátással kell számolni.

A közszolgáltatás keretében elszállított települési hulladék összetételének felét a KSH 2014-es adatai alapján papír (12,9%), műanyag (14,5%) és bio hulladékok (22,6%) teszik ki.

A közel múltban, a lakossági szektorban nagyon sokan tüzelőanyagot váltottak takarékossági célból, így a gázfelhasználás csökkenésével párhuzamosan a szilárd biomassza felhasználás folyamatos, a lignit mennyisége jelentős növekedést mutat a 2008-2012. közötti időszakban. Szerencsére a növekvő trend az utóbbi két évben megtört, az enyhe tél, és ezáltal a kisebb tüzelőanyag szükséglet miatt. A lakossági (szilárd) tüzelésnek a gáztüzeléssel szemben a szilárd szennyezőanyag kibocsátása jelentős, mely a levegő aeroszol terhelésének számottevő növekedéséhez vezet, mely jelentős egészségkárosító hatással bír. Ráadásul a szilárd tüzelőanyagokat (szén, fa, biomassza) sokszor keverik a háztartásban keletkező hulladékokkal.

A háztartásokban keletkező hulladékok közül kályhákban, illetve udvaron nyílt térben leggyakrabban elégetett anyagok a következők:

• műanyag italcsomagolás és egyéb PVC műanyaghulladék
• textilipari hulladékok
• import bálás használt ruha
• műgyantát, műanyagot, festéket tartalmazó farostlemez, rétegelt lemez, bútor és nyílászáró
• gumiabroncs
• kábelek
• kerti hulladékok
• színes, fényes papír hulladékok

A hulladékok égetésekor egyrészt számolnunk kell az anyagi összetételéből eredő káros anyag kibocsátással, másrészt a nem tökéletes égés, a relatíve alacsony égetési hőmérsékletnél keletkező, illetve felszabaduló káros melléktermékek jelenlétével is:

• A szén-monoxid a szénvegyületek tökéletlen égése során képződik
• A szilárd részecskék az égetés talán egyik legkritikusabb légszennyező anyagai
• Nitrogén-oxidok az égetés során a levegő és a hulladék nitrogén tartalmának oxidációjából származik
• Hidrogén-klorid és hidrogén-fluorid savas gázok mennyisége a hulladékban lévő klór és fluor tartalomtól függ
• A kén-dioxid kibocsátás a hulladékban, barnaszénben, lignitben lévő kén-tartalom függvénye
• A műanyag tartalmú hulladékok égetése során nagyon sokféle, mérgező és rákkeltő hatású égéstermék keletkezik (illékony szerves vegyületek (VOC), policiklikus aromás szénhidrogének (PAH), poliklórozott bifenil-származékok (PCB), dioxinok, furánok, ftalátok, ketonok, aldehidek, szerves savak, alkének és egyéb szerves vegyületek).
• A hulladékok égetése során jelentős a fém-kibocsátás is, mivel a hulladékokban lévő fémtartalom lényegesen meghaladja a hagyományos tüzelőanyagok fémtartalmát. A fémek jelentős része az égés során gázhalmazállapotba megy át, majd a lehűlés során, rárakódik (kondenzálódik) a porszemcsékre. A nehézfémek 80-90%-a a 2 mikrométernél kisebb szemcséken található meg (Cd, Zn, As, Hg, Ni, Pb, Cr).

A dioxinok, a furán származékok, valamint a füstben jelenlévő fémek az égés során keletkező porral együtt leülepednek a talajra, a növényzetre, és a tápláléklánc révén is bejuthatnak az emberi szervezetbe.

Mire figyeljünk:

• Használjunk megfelelő tüzelőanyagot (hasított, lehetőleg száraz tűzifa, fabrikett, fapellet, kezeletlen papír)
• Használjunk a lakóingatlannak és az alkalmazott tüzelőanyagnak megfelelő tüzelőberendezést
• Fokozzuk a lakóépület energiahatékonyságát (homlokzati szigetelés, nyílászárók cseréje)
• Ne égessünk hulladékot és erre hívjuk fel a környezetünkben élők figyelmét is, tekintettel az egészségkárosító hatásra!
• Ha a szomszédunk hulladékkal tüzel, az alábbi jogszabályok lehetnek a segítségünkre: a 306/2010. (XII.23.) Kormány Rendelet 36. § részletezi a  levegőtisztaság-védelmi ügyekben eljáró hatóságokat, és a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. Törvény

Az illegális hulladékégetés gyakorlata, mindamellett, hogy kellemetlen és zavaró tevékenység, komoly egészségi kockázatot is jelent az érintett lakosság számára. A háztartási tüzelőberendezésekben és a szabadban történő égetés során gyakorta tökéletlen égés játszódik le, amely nagy mennyiségű–környezetet és az egészséget komolyan károsító–szennyező anyagot juttat a levegőbe. A levegő szennyezése mellett, további nagy mennyiségű káros anyag marad vissza az égetés helyén is, hamu és pernye formájában.

Az elégetett hulladék némely esetben gyakorlatilag egynemű, erre példa az avar és a lomb, míg máskor vegyes összetételű, mint amilyen a háztartási (kommunális) szilárd hulladék.

A kommunális hulladék mintegy 15-18%-át különféle műanyagok alkotják, nem meglepő tehát, hogy elégetésükkor nagy mennyiségben keletkeznek/szabadulnak fel igen ártalmas anyagok. Legfőbb szennyező anyagok ezek közül: az illékony szerves vegyületek (VOC), a fél-illékony szerves vegyületek (SVOC), a klórbenzolok, policiklusos aromás szénhidrogének (PAH), a karbolinok, a dioxinok és a poliklórozott bifenilek (PCB).

Számos irodalmi adat áll rendelkezésre azzal kapcsolatban is, hogy a különféle műanyag-hulladékok elégetésével az említett vegyületcsoportokból mennyi és egymáshoz képest milyen arányban keletkezik. A műanyagok égetése során keletkező policiklusos aromás szénhidrogének egy része „egyszerű” egészségkárosító, míg más részük daganatkeltő is. Karcinogenitás szempontjából legcélszerűbb úgy értékelni a daganatkeltő PAH vegyületeket, hogy daganatkeltő hatását a benzpirénéhez (B(a)P) hasonlítjuk, toxicitási egyenérték (TEQ) használatával.

A háztartási hulladékban leggyakrabban előforduló műanyagok a polisztirol (PS), a polivinil-klorid (PVC), a kis/nagy sűrűségű polietilén (LDPE/HDPE), a polipropilén (PP), és a polietilén-tereftalát (PET). A felsorolt műanyagokból azonos mennyiséget elégetve és a keletkező PAH vegyületek mennyiségét megmérve bizonyítást nyert, hogy a PS és a PVC égetése kor keletkezik legtöbb PAH vegyület, mégpedig közel azonos mennyiségben. A toxicitási egyenérték-számítás alkalmazásával igazolást nyert, hogy a PVC égetése eredményezi a legnagyobb mértékű daganatkockázatot az összehasonlított műanyagok közül. A PVC elégetésekor a PAH vegyületeken kívül nagy mennyiségű sósav, naftalin, benzol, foszgén, vinilklorid és különféle dioxinok is keletkeznek, ezért elégetését feltétlenül kell akadályozni.

A hulladékok szakszerű gyűjtése és kezelése, továbbá az illegális hulladékégetés megelőzése segít megóvni környezetünk levegőjét és talaját és ezen keresztül az ember egészségét.

Forrás: ÁNTSZ itt és itt