2018 végéig 2500 embert érintene a kitagolás nevű rémálom

A szakma és a lakosság is egyöntetűen ellenzi a kitagolás elnevezésű tervezetet, melynek során az 50 főnél nagyobb létszámú fogyatékos és pszichiátriai intézetekből a környező településeken e célból vásárolt házakba költöztetnék a gondozottakat. Minden ellenérv és szakmai álláspont figyelmen kívül hagyásával született meg a nagy felháborodást keltő tervezet. Korábbi cikkünkben már olvashatták Dr. Pintér Orsolya neurológus és pszichiáter véleményét a pszichiátriai betegek kitagolásával kapcsolatban, ez alkalommal pedig az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége (ÉFOÉSZ) állásfoglalását ismertetjük.Az ÉFOÉSZ elnöke, Gyene Piroska az alapvető jogok biztosához fordult, indítványában a fogyatékossággal élő személyek nagylétszámú intézményi ellátásának kiváltására irányuló program előkészítésének és megvalósítási folyamatának átfogó, alapjogi szempontú vizsgálatát kérte az ombudsmantól.

„Tapasztalataink azt mutatják, hogy az értelmi fogyatékossággal élő embereket érintő, valaha volt, legnagyobb, közel 85 milliárd forint uniós forrást felhasználó fejlesztési projektek tervezése és megvalósítása nem elsősorban az érintett, fogyatékossággal élő emberek érdekeit szolgálja. A tervek alapján 2018. december 31-ig 2500, 2021. december 31-ig 7500 ember költözése várható.”- olvasható a beadványban. Felmerül tehát a kérdés, hogy mégis kinek és miért olyan fontos a kitagolás ilyen elsietett, megalapozatlan formája. Milyen érdekek mozgatják a kitagolásban részt vevő személyeket? Mert az egyértelműen látszik, hogy nem az értelmi fogyatékos emberek vagy pszichiátriai betegek érdekei érvényesülnek abban a tervezetben, amelyet uniós pénzből megvalósítanak, ha hagyjuk.

Az indítványban (teljes terjedelmében elérhető: itt) felsorolásra kerülnek azok az indokok, amelyek az ÉFOÉSZ szerint aggodalomra adnak okot, és alapjogi visszásságokat vetnek fel. A szövetség a kiváltási folyamat elindulása óta figyelemmel kísérte a fejleményeket, és az azokkal kapcsolatos szakmai javaslatukat rendre eljuttatták mind az Emberi Erőforrások Minisztériumának Szociális Ügyekért és Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkársága, mind az intézményeket fenntartó Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság felé. Az ÉFOÉSZ szakmai véleményét nem vették figyelembe egyáltalán, sőt, eltérő álláspontja miatt az érdekképviseletet teljesen elzárták az érdemi részvétel lehetőségétől. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának Szociális Ügyekért és Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkársága, valamint a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság mélyen hallgat a kitagolással kapcsolatos információkról, tájékoztatást, szakmai állásfoglalást hiába keresünk honlapjukon.

A kiváltási program egyik legnagyobb problémájának a lakók megfelelő felkészítésének hiányát tartja a szervezet. Érdekes módon erre nem jutott állami forrás, pedig a kiváltásnak ez egy rendkívül fontos eleme. „A végrehajtásra irányuló eddigi tevékenységek és a hozzánk eljutott információk alapján úgy látjuk, hogy a fenntartó részéről a lakók tényleges felkészítésére, sem program, sem valódi szándék, sem pedig forrás nincs. – állítja a szövetség elnöke – A lakók felkészítése kapcsán nem csak a praktikus, mindennapi élethez szükséges ismeretek átadására kell gondolnunk, hanem a pszichés gondoskodásra is, amely biztonságossá teszi egy sokszor évtizedek óta intézetben élő ember számára a kiköltözést, életformája, szűkebb és tágabb környezete teljes átalakulását.”

Egyrészt aggályos az értelmi fogyatékos személyek kiszakítása megszokott környezetükből megfelelő felkészítés nélkül, másrészt szükséges és fontos a társadalom érzékenységének növelése, az önkormányzatok támogatásának elnyerése, a szűkebb és tágabb lakókörnyezet, a lakók felkészítése a kitagolással összefüggő változásokra. A program megfelelő előkészületek nélkül kíván végrehajtani egy ilyen nagy horderejű szociális változást.

Az ÉFOÉSZ arra is felhívta a figyelmet, hogy a pályázatoknál a kiváltás során hátrányosabb helyzetbe kerülnek a súlyos-halmozott fogyatékossággal élő emberek, pedig a fogyatékos személyek megkülönböztetése fogyatékosságuk mértéke alapján tilos és elfogadhatatlan.

Jogszabályi rendelkezés alapján a fogyatékossággal élő személyeket érintő kérdésekben a fogyatékossággal élő személyeket és érdekképviseleteiket, valamint a civil lakosságot és szervezeteket is aktívan be kell vonni a döntéshozási eljárásokba, valamint az ellenőrzési folyamatokba, ami ebben az esetben egyáltalán nem valósult meg.

Forrás: ÉFOÉSZ

Facebook Comments
%d blogger ezt szereti: