Venturi Kft. VS. Önkormányzatok – vagyis a nagy port kavart csatornaügy

Bár jogerős ítélet született az ún. Venturi-perben, az érintett kistelepüléseknek korántsem ért véget az ügy, az összeg amelyet ki kell fizetniük könnyen csődhelyzetbe sodorhatja az önkormányzatokat.

Venturi Kft. VS. Önkormányzatok

2017. január 25-én a Győri Ítélőtábla egy régóta húzódó jogvita végére tett pontot. A Venturi Kft. és hét önkormányzat, Sümeg, Dabronc, Gógánfa, Hetyefő, Ukk, Zalaerdőd és Zalagyömörő között állt fenn érdekellentét, amely egészen 1996-ra vezethető vissza.

Egy szennyvízcsatorna beruházás előkészítése kapcsán jött létre tervezési szerződés az érintett önkormányzatok és a Venturi Kft. között. Sokáig próbálták a jogvitát peren kívül rendezni, azonban ez rendre meghiúsult, míg végül 2013-ban a Venturi Kft. pert indított a hét önkormányzat ellen.

Az elsőfokú ítélet a Veszprémi Törvényszék hozta meg 2016. július 5-én. Az ítélet alapján a felperes Venturi Kft. részére fizetési kötelezettsége keletkezett az alperes önkormányzatoknak (összesen: 59.075.510 forint) az állandó lakosságszám arányában, az alábbi felosztásban:

  • Sümegnek 43.597.726 forint
  • Dabroncnak 2.776.549 forint
  • Gógánfának 5.139.570 forint
  • Hetyefőnek 649.831 forint
  • Ukknak 2.244.869 forint
  • Zalaerdődnek 1.654.114 forint
  • Zalagyömörőnek 3.012.851 forint

és az ezek után járó kamatot, valamint Sümeg tekintetében 8.340.905 forint perköltséget, a többi hat önkormányzatnak pedig egyetemlegesen 2.967.060 forint perköltséget állapítottak meg. Az indoklás alapján a tervezési szerződés létrejötte teljességgel bizonyítható volt, a Venturi Kft. részéről szerződésszegés nem állt fenn, és a Venturi Kft. által elkészített terveket jelentős mértékben felhasználták a beruházás során.

A döntés ellen az alperesek a sümegi önkormányzat bíztatására fellebbeztek, a fellebbezésben a kereset elutasítását kérték, elévülési kifogással éltek, és a felperes követelését jogalap és összegszerűség tekintetében egyaránt vitatták.

Sümeg Város Önkormányzata a fellebbezésben kérte, hogy a tervezési díj felosztását ne állandó lakosságszám arányában osszák fel, hanem csak a lakosság beruházással érintett részét vegyék figyelembe. Sümeg városa jól jött ki végül az ügyből, hiszen a másodfokú bíróság a fellebbezésének helyt adva a jogerős ítéletében a felosztási arányt módosította, a Sümeget terhelő marasztalást 43.597.726 forintról 1.280.909 forintra szállította le. A másodfokú bíróság a jogszabályoknak megfelelően kötve van a fellebbezéshez, azon nem terjeszkedhet túl, így a másodfokú ítélet a többi hat önkormányzat tekintetében a tervezési díj rájuk eső részét nem változtathatta meg.

Azonban a kisebb önkormányzatok nem lélegezhettek fel, hiszen a jogerős ítélet alapján a jogalap és az összegszerűség sem vitatható, az új felosztási arány miatt pedig amennyivel Sümeg terhei csökkentek, annyival nőnek a kistelepülések terhei. A 42.316.817 forint tehát Dabronc, Gógánfa, Hetyefő, Ukk, Zalaerdőd és Zalagyömörő között oszlik meg. Attól függetlenül, hogy a megnövekedett tartozásuk peresítésre még nem került, a Venturi Kft. igényt tart rá, az alábbi felosztásban:

  • Dabronc esetében 2.776.549 forint helyett 10.403.197 forintra
  • Gógánfa esetében 5.139.570 forint helyett 19.240.893 forintra
  • Hetyefő esetében 649.831 forint helyett 2.410.280 forintra
  • Ukk esetében 2.244.869 forint 8.270.571 forintra
  • Zalaerdőd esetében 1.654.114 forint helyett 6.250.188 forintra
  • Zalagyömörő esetében 3.012.851 forint helyett 11.218.440 forintra

Ekkora fizetési kötelezettség egyértelműen a csőd szélére juttatná a településeket. Ezt megakadályozni, megelőzni csak kormányzati intézkedéssel lehet, reméljük a hat érintett település megkapja a kormányzati segítséget.

Végh László, Sümeg polgármestere a Sümeg Városi Televízió februári adásában így nyilatkozott a csatornázási perről: „Én úgy gondolom, hogy Sümeg most tényleg lezárja ezt a dolgot, a hat település is persze, de el tudom képzelni, hogy ő nekik most nagy terhet fog jelenteni ez a néhány millió forint kifizetése is”. Ugyancsak elmondta: „A per lezárult, én bízom benne, hogy ez most már csak egy rossz álom marad, az az igazság, hogy az elmúlt 2-2 és fél évet nagyon beárnyékolta ez a per.”

 

Az ügy kapcsán megkerestük Rig Lajos országgyűlési képviselőt, – aki személyesen is próbálta segíteni a jogvita mihamarabbi elrendezését – hogy nyilatkozzon az esetről:

„Sümeg, Ukk, Dabronc, Zalagyömörő, Zalaerdőd, Gógánfa és Hetyefő települések egyik legnagyobb problémáját a több cikluson átnyúló csatornaberuházás jelentette. Az önkormányzatok és a beruházás tervezését végző Venturi Kft. évek óta tartó peres ügye és a folyamatos szaghatás nagy terhet rótt a településekre és a lakosságra.

A csatorna üggyel akkor szembesültem először, mikor az Akácos, Korona és Alkotmány utcából több lakos keresett meg a szaghatás miatt. Sajnos magam is többször éreztem a környéken ezt, illetve a folyamatosan mért adatok is alátámasztják a magas, egészségre káros kénhidrogén szintet.

Mandátumom megszerzése után nem sokkal felhívott Gál Zoltán a Venturi Kft. képviselője, aki a csatornaberuházás tervezését végezte, hogy tájékoztasson az ügy részleteiről, és a folyamatban lévő perről. Ekkor kikértem az ő álláspontját is a szaghatás lehetséges okairól és annak megszüntetésének lehetőségeiről.

Ezek után Végh László polgármestert személyesen kerestem meg, hogy meghallgassam az ő álláspontját is, és szorgalmazzam a felek személyes egyeztetését. Felvetettem emellett az esetleges peren kívüli megállapodás lehetőségét annak reményében, hogy az önkormányzatoknak ne kelljen ekkora összeget kifizetnie. A polgármester úr több okból is elzárkózott ettől, bízva Sümeg számára pozitív másodfokú ítéletben. Az elsőfokú ítéletre szeptemberben került sor, mely Sümeg városát több, mint 50 millió forint megfizetésére kötelezte. A projektben részt vevő további hat falu fizetési kötelezettsége egytől hat millióig terjedt. Igyekeztem körültekintően eljárni az ügyben és – mivel nem láthattam bele az évek óta húzódó ügy részleteibe – ezért kértem ki az illetékes minisztérium álláspontját is, valamint szerettem volna választ kapni a szaghatás okaira, melyről ugyancsak nem egyezett sem a lakosok, sem az érintett felek véleménye.

A másodfokú ítéletre januárban került sor, mely Sümeg számára kedvezően alakult, viszont a hat másik településre nézve a lehető legkedvezőtlenebbül. Talán nagyon mondani sem kell, hogy az önkormányzatok anyagi helyzetére tekintettel – az elsőfokú ítéletben meghatározottakhoz képest a többszörösére duzzadt – az összegek kifizetése mekkora problémát jelent. A kis költségvetésből még a jogerős fizetési kötelezettségre sem telik, nemhogy a megnövekedett, várható fizetési kötelezettségre. Az önkormányzatok működésképtelenségét, csődjét okozhatja. Pár hete keresett meg a 6 kis település polgármestere, akik felvázolták a saját álláspontjukat és kérték közbenjárásomat az ügyben, mert egyértelmű az, ezt önerőből, segítség nélkül nem tudják kifizetni. A következő üléshéten személyesen egyeztettem az illetékes miniszterrel, aki a problémát azonnal átlátva és megértve ígéretet tett arra, hogy kormányzati segítséget kapnak a falvak. Az ügy még folyamatban van.

 

Az ügy az egyik kistelepülés, Ukk szemszögéből:

Ukk polgármestere, Komendánt Irén nyilatkozata az eset kapcsán:

„A Sümeg térségi csatornahálózat tervezői díjának megállapítása kapcsán elhíresült Venturi perrel kapcsolatban hallhattunk már tájékoztatást Sümeg város részéről. Mivel a per döntése a 6 kistelepülést (Ukk, Gógánfa, Zalagyömörő, Dabronc, Hetyefő, Zalaerdőd) sújtja leginkább, úgy gondolom, itt az ideje megtörni a csendet és a kistelepülések szemszögéből is megismerni a történteket.

A szennyvízcsatorna-hálózat tervezésével kapcsolatos tervezői megbízást 1995-ben írta alá Gógánfa, Zalagyömörő, Dabronc, Hetyefő és Zalaerdőd települések polgármesere a Venturi Kft. jogelődjével, melynek képviselője Gál Zoltán. 1996-ban bővült ki a megbízók köre Sümeg és Ukk településekkel. A tervezői munkára kötött megbízási szerződés főbb elemei nem lettek kellőképp konkretizálva. A szerződésben rögzítve lett a tervező által, hogy a tervezői díj egy majdani pályázat keretén belül kerül elszámolásra. Elég nagy vállalkozói rizikót vállalt ezzel a tervező és sajnos ez a „jóslata” nem is valósult meg – hiszen a 2012-ben a tervező által elkészített tenderterv felhasználásának segítségével a Sümegi Szennyvíztársulás (tagjai: Sümeg, Gógánfa, Zalagyömörő, Ukk, Dabronc, Hetyefő, Zalaerdőd települések) által benyújtott pályázat nyert, mely a sümegi szennyvíztisztító telep teljes korszerűsítését, felújítását (kivitelezői szerződés alapján elszámolt beruházás értéke: 323 millió Ft) és a 6 kistelepülés csatornahálózatának megépítését tartalmazta (kivitelezői szerződés alapján elszámolt beruházás értéke: 1.325 millió Ft) -, viszont a támogatási szerződés aláírása előtt a közreműködő szervezet („Energiahivatal”) azt a tájékoztatást adta, hogy a pályázatban csak a kivitelezéssel kapcsolatban felmerülő költségek számolhatók el, az előkészítés részét képező csatornahálózat tervezői díja NEM. Az érintett településvezetőknek ekkor nagyon nehéz döntést kellett hozniuk, hiszen el kellett dönteni, hogy megvalósuljon-e a beruházás vagy inkább visszalépünk. Ha visszaléptünk volna, akkor a tervezői díjat mindenképpen ki kellett volna fizetnünk. Azt a döntést hoztuk, hogy ne legyen közel 60 millió Ft ablakon kidobott pénz, inkább a fejlődést választottuk. Belevágtunk az évekig tartó szennyvízberuházásba, melynek következtében a 6 kistelepülés csatornahálózata és a sümegi szennyvíztisztítótelep korszerűsítése, bővítése elkészült. Nem értettünk egyet azzal, hogy Sümegre kell bejuttatnunk a szennyvizet, de NEM VOLT MÁS LEHETŐSÉGÜNK! Sümeg szennyvíztisztító-telepe már hosszú ideje felújításra és korszerűsítésre szorult. A pályázatunk megvalósítását megelőzően ez a szennyvíztisztító Sümeg, Sümegprága és Bazsi települések szennyvizét kezelte. Az érdekek ezen a ponton keresztezték egymást, hiszen Sümegnek szüksége volt a szennyvíztisztítótelep korszerűsítésre, a 6 kistelepülés pedig szerette volna a szennyvízcsatorna-hálózatot megépíteni, ha már egyszer a tervezői díjat mindenképpen ki kell fizetni. Ez a pályázat 2 ütemből állt. A kivitelezési munkálatok finanszírozását tartalmazó, 2012-ben aláírt pályázatot megelőzte egy I. ütem, melynek részleteiről nem tudok pontosan beszámolni. Annyit tudok, hogy az előkészítési költségek kerültek benne elszámolásra, mely kizárólag a sümegi szennyvíztisztítótelep tervezői díját tartalmazta, a csatornahálózat tervezői díját nem.

 

Egyösszegű kivitelezői ajánlatot kaptunk, mely tartalmazta a kiviteli tervek elkészítését is. A Venturi Kft a neki felajánlott összeget visszautasította és nem vállalta a kiviteli tervek elkészítését. A településvezetők azt a döntést hozták, hogy bírósági úton kerüljön megállapításra a csatornahálózat tervezői díja, hiszen a Gál Zoltán által 1995-ben készített szerződésben nem lett külön megállapítva a tenderterv és a kiviteli terv elkészítésének a díja, így nem tudtuk pontosan megállapítani, hogy mekkora összeg jár a tervező által elvégzett részmunkáért. Gál Úr egyértelműen visszautasította a kiviteli terv elkészítését. Sajnos a bíróság megállapítása szerint a tenderterv megfelel a kivitelezői szintű terv előírásainak, ezért a tendertervet elfogadja kiviteli tervként is. A jog és a szakma útvesztőiben itt végleg elsüllyedtek a megbízók, azaz az önkormányzatok, hiszen kifizettük a kivitelező részére a kiviteli tervek elkészítését (a kivitelező a kiviteli tervek elkészítésére a Venturi Kft volt alvállalkozóját bízta meg) és a bíróság szintén a nyakunkba varrta szinte a teljes tervezői munkára (tenderterv és kiviteli terv együttvéve) vetített tervezői díj (szerződés szerint a beruházás bruttó értékének 3 %-a + áfa) 95 %-át. A végső csapás akkor érte a 6 kistelepülést, amikor a másodfokú ítélőtábla 2017. februárban jogerőre emelkedett döntése értelmében a lakosságszám fogalmat újraértelmezve Sümeg tekintetében nem a lakosságszám arányú megosztást írta elő, hanem a teljes sümegi lakosságszámot lecsökkentve 50 fő figyelembe vételére, végképp fizetésképtelenné váló önkormányzatok lettünk. Hiszen az 1995-ben, majd 1996-ban kibővült tervezői megbízási szerződésben az szerepel, hogy a tervezői díj a települések közt lakosságszámarányban kerül megosztásra. Örülünk mindenki sikerének, azaz Sümeg város kötelezettcsökkenésének, de lássuk be, hogy a másodfokú ítélőtábla döntése hatalmas terhet ró a kistelepülésekre. A komplett szennyvízberuházásból a csatornahálózat megépítése eszköz volt arra, hogy Sümegen egy olyan szennyvíztisztítótelep üzemeljen, mely megfelel a hatósági követelményeknek. A szennyvíztisztítótelep korszerűsítésének, bővítésének tervezői díja pályázati forrásból lett finanszírozva az I. ütem keretén belül, illetve a kiviteli tervek a II. ütemben. A 6 kistelepülés hajdani polgármesterei biztosan nem írták volna alá a tervezői munkára vonatkozó megbízási szerződést, ha nem biztosította volna őket a tervező, hogy a tervezői díj pályázati forrásból lesz finanszírozva. „Örülünk” hogy a kistelepülések fizetésképtelenné válása árán ugyan, de a Sümegi járás 9 településének (3 település lélekszáma (Sümeg, Sümegprága, Bazsi): 7.392 fő, 6 újonnan csatlakozó település lélekszáma (Ukk, Gógánfa, Zalagyömörő, Dabronc, Hetyefő, Zalaerdőd: 2.466 fő) szennyvíztisztítását meg tudtuk valósítani. Bízunk az állami segítségnyújtásban, illetve a tervező türelmében, hiszen, ha a segítségnyújtást megelőzően érvényesíti követelésének behajtását, csődöt kell jelentenünk.”

Facebook Comments
Close
%d blogger ezt szereti: