Lakossági fórumsorozat indult a nyírlaki kastély ügyében

Lakossági fórumot tartottak a Nyírlaki kastély ügyében szerda délután a csabrendeki Művelődési ház nagytermében. A környéken élők elmondásai alapján a pszichiátriai betegeknek otthont adó nyírlaki Tarányi kastély eladásra fog kerülni, és az ott élő gondozottakat a környező településekre fogják beköltöztetni az e célból vett ingatlanokba. A megjelent több mint kétszáz lakos egyöntetűen ellenezte a tervezetet, mivel féltik biztonságukat és tartanak ingatlanjaik elértéktelenedésétől. A meghívott előadók között ott volt többek között Hanich Ferenc, a Veszprém Megyei Fogyatékos Személyek, Pszichiátriai és Szenvedélybetegek Integrált Intézményének igazgatója, valamint Kustos László, a nyírlaki intézmény részlegvezetője, de a kedélyeket ők sem tudták lecsillapítani. Rig Lajos országgyűlési képviselő is részt vett, valamint felszólalt a fórumon, illetve a lakosoknak is lehetőségük volt saját álláspontjuk kifejtésére. A lakossági fórumról készült élő közvetítést a cikkben található videón visszanézhetik.

A fórumot Csabrendek polgármestere, Turcsi József nyitotta meg. Elmondása alapján az interneten keringő hírek és állítások tisztázása végett szervezte meg az önkormányzat a lakossági fórumot, hogy az érintettek tájékoztathassák a lakosságot, valamint a környéken élők is kifejthessék véleményüket, javaslataikat, így a képviselőtestület meghozhatja állásfoglalását az ügy kapcsán.

Elsőként Rybár Judit, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Veszprém Megyei Kirendeltségének igazgatója szólalt fel. Elmondta, hogy Magyarország Kormánya pályázatot írt ki a nyírlakihoz hasonló nagylétszámú ellátási formák kiváltására, a cél, hogy az 50 főnél nagyobb létszámú intézmények lakóit kisebb, 6-12 fős otthonokba költöztessék. A Sümeg-Nyírlakpuszta elhelyezkedésű intézetben jelenleg 115 ellátott van, akiket a környező településeken e célból vásárolt kisebb családi házakba telepítenének ki. A támogatott lakhatásban az vehet majd részt, aki az alkalmasságra vonatkozó felmérések alapján integrálható a közösségbe. Az igazgatónő kifejtette, hogy szerinte az intézkedés munkahelyteremtő is egyben, hiszen házanként 5-6 fős személyzet állna a gondozottak rendelkezésére, amely összességében a jelenlegi létszám duplája. Ezen állítását később többen is cáfolták, hiszen köztudott az egészségügy területén, illetve legfőképpen a szociális szférában jelenlévő hatalmas munkaerőhiány.

Hanich Ferenc, a Veszprém Megyei Fogyatékos Személyek, Pszichiátriai és Szenvedélybetegek Integrált Intézményének igazgatója a jelenlévők megnyugtatására többször is hangsúlyozta, hogy a betegeket nem fogják beköltöztetni, ráerőltetni olyan településre, ahol a lakosság ezt nem szeretné, vagy ahol tiltakoznak ez ellen. Fontosnak tartotta tisztázni, hogy kik az intézmény gondozottjai, véleménye szerint minden családnak van olyan ismerőse, rokona aki pszichiátriai kezelésre szorul, éppen ezért azt kell megvizsgálni, hogy mit szeretnénk magunknak, rokonunknak, ismerősünknek, ha segítségre szorul. Kiemelte, ha esetleg olyan döntés születne, hogy a betegeket befogadják a közösségbe, akkor is csak az arra orvosi vizsgálatok alapján alkalmas gondozottakat érinti ez, akik tudják tartani magukat a befogadó közösség normáihoz.

Felszólalt a fórumon Dr. Pintér Orsolya neurológus, pszichiáter is, aki szakmai szempontból közelítette meg a kérdést. A doktornő szerint a baj ott kezdődik, hogy sokan nem is tudják mit takarnak a pszichiátriai betegségek. Elmondta, hogy az esetek nagy részében a pszichiátriai betegek 60%-a skizofrén, hasadásos elmezavarral küzd, amely 20-30 éves kor között kezdődik, nem gyógyítható, csak tüneti kezelés lehetséges. Ezek a betegek állandó felügyeletet igényelnek, hiszen hangokat hallanak, téveszméik vannak, így magukra és másokra is veszélyesek lehetnek. Sok esetben próbálják a betegek kijátszani az ápolókat, hogy ne kelljen bevenni a gyógyszerük, de egyes betegeknél még a gyógyszerrel sem múlnak el azok a tünetek, amelyek veszélyt okozhatnak. Hozzátette, hogy ennek ellenére arányaiban az egészséges emberek között lényegesen gyakoribb az élet elleni erőszak. A pszichiáter vitatta, hogy a családi otthonokban jobbak lennének az életkörülmények, mint a jelenlegi intézetben, hiszen annak ellenére, hogy a kastély régi, csodálatosan rendbe van téve, a betegek ott tökéletesen el vannak helyezve a kritériumoknak megfelelően, és jól is érzik magukat. A doktornő úgy látja, hogy jogos egy kicsit a félelme azoknak, akik ellenérzéssel vannak az előterjesztés iránt, mivel ilyen rövid idő alatt nem lehet ilyen kérdésben dönteni. Példaként említette a munkaerőhiány problémáját, hiszen az intézményekben jelenleg is munkaerőhiány van, annyi dolgozó sincs mint amennyi most kéne, nemhogy a duplája. Nagy problémának tekinti, hogy gyakran csak két ápoló jut éjszaka a betegekre, ami nem veszélytelen. Ennek fő okaként a elképesztően alacsony fizetést jelölte meg. Feltette végül a kérdést: Kinek az érdeke az, hogy kitelepítsék a betegeket családi házakba egy jól működő intézetből?

Kustos László, a nyírlaki intézmény részlegvezetője elmondta, hogy a 115 gondozott közül 40 értelmi fogyatékos, emellett pszichiátriai betegek – akiknek nagyobb részük depressziós, de van néhány skizofrén is – és szenvedélybetegek laknak az intézetben. Szerinte ezektől az emberektől nem kell félni, nem kell tőlük tartani, mivel minden lakóról készült orvosszakértői vélemény, amely alapján megfelelő kezelésben részesülnek.

Rig Lajos országgyűlési képviselő szerint jogos az emberekben felmerült sok kérdés. Elmondta, hogy korábban írásban érdeklődött az érintett intézmény igazgatójánál, azonban nehezményezte, hogy a személyzet problémájára és számára vonatkozó kérdésére nem kapott hiteles választ. Az igazgató erre azt mondta, hogy nagyon nehéz megállapítani mennyi szakember szükséges a betegek mellé. A képviselő példaként hozott fel megtörtént eseteket, melyben megfigyelhető milyen nagy gondot okozhat a megfelelő számú dolgozó hiánya. A kérdés az volt, hogy a gondozónak mit kellene tenni például tűz esetén – Hívja a tűzoltókat? Mentse a gondozottakat? Kezdje el maga oltani a tüzet? – vagy ha egy gondozott pánikba esik és betöri az üveget, ezzel megvágja magát és artériás vérzése van – Hívja a mentőket? Csillapítsa a vérzést? Megpróbálja megakadályozni, hogy a többi gondozott pánikba essen? – bármelyik megtörténhet ismét, és ha nincs elég számú személyzet a baj elhárításának sikeressége kétséges. A képviselő szerint köztudott, hogy az ilyen gondozottak viselkedése külső ingerre vagy hatásra kiszámíthatatlan lehet, ezért látja szükségét annak, hogy olyan intézményekben lakjanak, ahol minden egy helyen megtalálható, ahol gondnok, felügyelő, terapeuta, adott esetben biztonsági személyzet áll rendelkezésre. Megoldási javaslatként felvetette a képviselő, hogy – mivel a jogszabályi előírásoknak megfelelően nem lehetnek 50 fősnél nagyobbak az ilyen intézmények – új, 50 fős intézeteket hozzanak létre ahelyett, hogy családi otthonokat vásárolnak fel. Megjegyezte, hogy a támogatott lakhatási program finanszírozására eu-s forrás áll rendelkezésre, ennek kapcsán szerinte a kérdés az, hogy az uniós forrásokat használjuk fel rosszul, vagy megpróbálunk inkább kulturált körülmények között olyan lakhatási feltételeket teremteni, ahol 50 gondozott van egy helyen, egy nyugodt környezetben, és van annyi gondozó, aki a mindennapokban ellátja a őket. Arra a kérdésre, hogy mi lesz a kastélyokkal, elmondta, hogy azonnali kérdést intézett Rétvári Bence államtitkárhoz az ügyben, melyben az integráció okairól, szakmai érdekeiről, valamint a kastélyok sorsáról érdeklődött. Megtudtuk, hogy a kastély állami tulajdonban van, amelyről 2/3-os törvény rendelkezik, így annak eladása csak az Országgyűlés 2/3-os többségével lehetséges, amely jelenleg nincs meg a kormánypártoknak. Kiskapuk persze léteznek ennek kijátszására – figyelmeztetett Rig Lajos – hiszen hosszútávú bérbeadás lehetséges, amely Tapolcán is megtörtént már. Végezetül az országgyűlési képviselőnk elmondta, hogy a törvény végrehajtására kell koncentrálni úgy, hogy 50 fős intézményeket hozunk létre és üzemeltetünk, hiszen akiket integrálni lehet, azokat eddig is integrálták, mint például Tapolcán, de ott ez kétszáz emberből hármat érintett négy év alatt, és azóta egyet sem.

A fórum végén a jelenlévők felálltak, ezzel fejezték ki tiltakozásuk a tervezet ellen.

Az elő közvetítést visszanézheti itt:

Volt aki véleményének az interneten adott hangot:

A lakossági fórumok sora indult meg a nyírlaki kastélyügy hatására, itt mondhatja el véleményét személyesen:

 – Sümegprágán ma 18 órától a Kultúrházban
 – Bazsin  május 2-án, kedden 17 órától a Művelődési házban

 – Zalagyömörőn május 3-án, szerdán 17 órától a Művelődési házban

Frissítés: A május 2-i és a május 3-i Bazsin, illetve Zalagyömörőn meghirdetett lakossági fórum – a bazsi és zalagyömörői polgármesterek tájékoztatása szerint – a projektet előadók kérésére elmarad. Lapunk információi szerint a politikai nyomás, és a lakosok elégedetlensége miatt nem kívánják a projektet ebben a formában tovább kommunikálni.

Facebook Comments
%d blogger ezt szereti: